Feltámadási menet Temerinben

Benne a Kárpát-medencében élő magyarság együvé-tartozásának vágya jutott kifejezésre

Kellemesnek mondható tavaszi időjárási feltételek mellett – bár az eget szürke felhők borították – várták be péntek délután a temeriniek a településnek az Újvidékre forduló részén levő kálvária-domb lejtőjén a topolyáról érkező feltámadási menetet. Ft. Szungyi László esperes atya örömmel tett eleget a felkérésnek és szervezte meg nagyszerűen a szalagokkal ékesített feltámadási jelvény és –menet fogadását.

De mielőtt rátérnénk az esemény leírására, tegyünk egy kis kitérőt.

A magyarság egységét szívén viselő Zamárdi polgárok egy csoportjának kezdeményezésére, a 2004. december 5-i népszavazás nemzetszomorító eredménye keltette életre a húsvéttól pünkösdig, Zamárditól Csíksomlyóig tartó évente megrendezendő Feltámadási menetet. Az volt az elképzelés, hogy egy zarándoklattal hirdessék meg az elfásult vagy csalódott honfitársaknak a Feltámadott Krisztussal való szövetséget, és a nemzeti újjászületés vágyát. A csaknem 2000 km-es nemzeti zarándoklat húsvéttól pünkösdig tartóan Csíksomlyóig áthaladt minden magyarok lakta utódállamon.

Az útvonal eszmeileg egy szívet rajzol a Kárpát-medencébe. A Feltámadási menet egyik ága Zamárdiból délnyugati irányba indul el, majd a szlovéniai magyaroktól visszafordulva Baranyán s a Délvidéken, majd az Alföldön át a Maros völgyében lép be Erdélybe, s halad Somlyó felé. A másik ág Tihanyból nyugat felé halad, és Sopronnál keletre fordulva Felvidéket, Észak-Magyarországot, Kárpátalját köti össze Erdéllyel és Csíksomlyóval.

A Feltámadási menet idei útvonala a tavalyihoz képest kissé változott az új jelentkezések, meghívások miatt. Déli ága április 7-én Bezdánnál lépte át a szerb határt, első stációja pedig Bácskertesen volt, majd másnap Doroszló hívő népe fogadta. 9-én Nemesmileticsre vitték a menet jelvényét, ahonnan Őrszállás, Regőce, Csonoplya, Bácsgyulafalva és Bácskossutfalva érintésével 10-én érkezett a topolyai nagytemplomba. Innen hozta 11-én, pénteken délután ft. Fazeka Ferenc esperes atya és kísérete Temerinbe, a már említett kálváriadombra, ahol lélekemelő fogadásban részesítette a déli végeken, a többségi nemzet szorításában hitében élő szigetmagyarság.

A Feltámadási menet jelvénye – az Árpád-kori motívumú szárnyas kereszt fából van kifaragva. A jelvényre a menetben résztvevő közösségek – kifejezve a zarándoklat eszméjének igenlését – egy szalagot kötnek fel, a kísérő zarándokkönyvbe pedig beírják a nemzetnek szánt üzenetüket.

Szungyi atyának nem nagy fáradozással sikerült megnyernie a nemes ügynek a helyi magyar szervezeteket, amelyek kivették részüket a szervezési munkából. Pontban délután négy órakor megérkezett – az eddig fogadó közösségek szalagjaival már ékesített Feltámadási jelvénnyel – a topolyaiak lelkes kis csapata. Az ünneplőket jelenlétével megtisztelte Gál Péter, a Feltámadási menet és zarándoklat eszmei atyja is.

A jelvény átadása a golgotán, Krisztus kínszenvedésének szimbolikus helyén történt, ezt követte az igeliturgia, majd a köszöntő beszédek, amelyek egyikében Puskás Tibor, az Első helyi közösség elnöke elmondta, hogy a Feltámadási jelvényre felkerülő szalagot az Első Helyi Közösség kézimunka körének tagjai hímezték. Munkájuk jelképezi a temerini katolikus magyarság bizakodását és hozzájárulását egy egész Kárpát-medencét átívelő egységhez, minden öltésükben benne van a hit és a remény, mint életünk mottója.

A műsor további részében az egyházi zenekar, a hangszerszólisták és a gyermek énekkar, valamint a színjátszó csoport, továbbá a Szirmai Károly MME műkedvelői és a nyugdíjasok kórusa mutatott be alkalmi összeállítást. Végül Giric Terézia, a helyi közösség kézimunka körének vezetője feltűzte a feltámadási jelvényre a temeriniek szalagját, amelyen ez olvasható „Dicsérjük az Urat – Temerin 2008”. Ezt követően a fúvós zenekar kíséretében megindult a menet a kálváriáról a Szent Rozália templomba vezető úton, elöl a lovas bandérium, utána a fiákerosok, majd a Feltámadási jelvény és a nemzeti-, valamint a millenniumi zászló vivői, a civil szervezetek saját zászlóik alatt, legvégül pedig a hívek és az érdeklődők sokasága, számszerint több százan.

A templomba érve, a Feltámadási jelvényt egy előre elkészített talapzatra tették, majd az elhangzott fohász után véget ért a fogadási ünnepség. Másnap (szombaton) a temeriniek Zentára vitték a Feltámadási jelvényt. Innen Horgos érintésével hétfőn hagyta el az országot, hogy Magyarország délkeleti részeinek érintésével Románia magyarlakta településein át pünkösdre megérkezzen a csíksomlyói búcsúra.

Írta és fényképezte: Góbor Béla

Fiatalok a menetben	Hosszan kígyózott a menet a kálváriadombra	Szungyi atya átveszi a Feltámadási jelvényt
A golgota	Puskás Tibor	A gitáros zenekar
A színjátszó csoport	A nyugdíjasok kórusa	Feltűzik a jelvényre a temerini szalagot
Elindul a lovas bandérium	A fogatosok és az iskolások	A helyi közösség elnöke a szalagos jelvénnyel
A zászlóvivők	Fiatalok	A plébániatemplom szentélyében