Az idők emlékezetéreA temerini plébánia jubileumi ünnepén bemutatták az egyházközség történetét feldolgozó kiadványt
Az egybegyűlteket Szungyi László köszöntötte, és örömét fejezte ki, hogy olyan közösségi múltjuk, kitartásuk van, amire büszkék lehetnek, s kiemelte azt az érdeklődést is, amit a helyiek a könyv iránt mutattak. Szavai szerint az új kiadvány a mai fiataloknak érthetőbbé teszi a gyökereiket, az utókor számára pedig méltóképpen állít emléket az elődökről. Németh Ferenc művelődéstörténész a kiadványt méltatva vázolta a temerini hitélet történetét is, ami a nagy megpróbáltatások ellenére folytonosságról árulkodik. „Szungyi atya vezetésével minden jel szerint virágkorát éli” - szögezte le Németh. A friss könyv nem előzmény nélküli. A temerini plébánia története címmel Ökrész Károly 1993-ban közreadta helytörténeti munkáját, amelyet az újabb kutatások eredményével kiegészítve, a telepi templom történetének feldolgozásával a jubileumra új köntösben adott ki, immár többedmagával. Megtudtuk, hogy a jubileum miatt a kiadvány megfeszített tempóban készült, a nyomdának köszönhetően azonban időre elkészült, és kedvezőbb áron, 350 dinárért lehet hozzájutni. Góbor Béla felidézte a kötet előzményeit, amelyek a Magyar Szó keretében megjelent egykori Temerini Újságig vezethetőek vissza. Több évtizedes hallgatás után a nyolcvanas évek végén alakultak úgy a feltételek, hogy a sajtó ismét foglalkozhatott egyházi kérdésekkel. A Temerini Újságban Ökrész Károly közölte a helybeli plébánia történetére vonatkozó kutatásait, olyan részleteket fedve fel, amelyeket az utókor egyáltalán nem vagy csak részben ismert. Ezt követte az 1993-ban megjelent kötete és az újabb kutatások. Góbor Béla szerint a helybeli időszakos egyházi lap, az immár tizenöt éve megjelenő Temerini Harangszó is hasznos adatközlőnek bizonyult, mert tudósított a telepi templom építésének szakaszairól, és hírt adott minden jelentős egyházi megmozdulásról. A bemutatót a Iuventus Ifjúsági Kórus alkalmi triójának megzenésített verses összeállítása és Törteli László versmondása tette hangulatossá. Aladics Kollár Mária magyartanárnő a könyv egy megrázó részletének felolvasásával idézte fel a plébánia vészterhes időszakának napjait. |