|
|
![]() |
|
AD2006
- húsvét
A szám elektronikus kiadása |
A halál nem az
utolsó szó az emberi sors felett,
|
| 1. | A szeretet győzelme |
(László atya) | ||||||||
| 2. | Könyörgés |
(Komlósi Jánosné) | ||||||||
| 3. | Örök idők emlékezetére | (Ö. K.) | ||||||||
| 4. | A katolikus egyház 2006. évi kommunikációs programja | |||||||||
| 5. | Krisztus feltámadt |
(Zsúnyi
Tibor, III. oszt. szeminarista)
|
||||||||
| 6. | Föltámadott az Úr Jézus | (U. R:) | ||||||||
| 7. | Népmisszió Temerin 2006. |
(Lányi
Béla SVD)
|
||||||||
| 8. | A pápa első
enciklikája magyarul |
(Új Ember nyomán) | ||||||||
| 9. | A nemzeti imaév meghírdetése | |||||||||
| 10. | Ima nemzetünk lelki
megújulásáért |
|||||||||
| 11. | Engesztelő litánia
magyarságunkért |
|||||||||
| 12. | A Szentlélek segítségül hívása nemzetünkért | |||||||||
| 13. | Előretekintő | |||||||||
| 14. | In memoriam | (Veréb M. Gizella nővér) | ||||||||
| 15. | Katolikus ifjúsági Valentin est | (VMG) | ||||||||
| 16. | Gyümölcsoltó Boldogasszony - Védőasszonyunk | (VMG) | ||||||||
| 17. | Háló találkozó | (Veréb M. Gizella nővér) | ||||||||
| 18. | A jó házasságra alapos felkészülés kell | (Veréb M. Gizella nővér) | ||||||||
| 19. | Családapák napja | (VMG) | ||||||||
| 20. | Közösségi élet | |||||||||
|
|
||||||||||
| A szeretet győzelme | Tartalomjegyzékre | |||||||||
|
Az új pápa Az Isten szeretet kezdetű első enciklikája húsvéti olvasásban szintén különös fényt ad ünneplésünknek. Mert az isteni örömteli üzenet arról szól, hogy a jó és a rossz szembenállásában, ádáz harcában nem egyenlő ellenfelek ütköznek egymással. Lehet, hogy ideig-óráig a gonosz átmenetileg erősebbnek mutatkozik, de tudni kell, hogy a végső győzelem a Szereteté, aki maga az erős és hatalmas Isten! László atya |
||||||||||
|
|
||||||||||
Könyörgés
|
||||||||||
|
|
||||||||||
|
||||||||||
|
|
||||||||||
|
||||||||||
|
|
||||||||||
| Krisztus feltámadt | Tartalomjegyzékre | |||||||||
| Jézus
Krisztus feltámadása számunkra egy
reményforrás, amely segít napjaink
elviselésében. Dum spiro, spero! vagyis Amíg
élek, remélek! –tartja a
mondás. Természetes dolog, hogy feltevődik
bennünk a kérdés: remélek-e
én Isten jóságában
és szeretetében? Tudok-e annyi erőt gyűjteni a
mindennapi imámból, hogy erős hittel
reméljek a jó győzelmében a gonosz
fölött? |
||||||||||
|
|
||||||||||
Föltámadott az Úr Jézus
„Krisztus
legyőzte a bűnt és a halált,
s a mennyekben nekünk örök hont talált.”
|
||||||||||
|
|
||||||||||
![]() Van Isten és szeret! (A temerini Szent Rozália plébániatemplom 200 éves jubileuma alkalmából népmissziót szervezünk folyó év augusztus 27-től 31-ig, a búcsú előtt, melyet a Verbita missziós atyák tartanak. A következő cikkel máris hozzánk szólnak.) Verbita szerzetesek vagyunk. Annak a világméretű szerzetesrendnek a tagjai, mely több mint hetven országban hirdeti Krisztust. Az egész úgy kezdődött, hogy egy német pap, Arnold Janssen hithirdetőket toborozott honfitársai körében, akiket legelőször Kínába küldött, majd más földrészek országaiba is. Missziós atyákat, missziós szerzetes testvéreket és missziós szerzetes nővéreket indított útnak a tengerentúlra. Egészen a múlt század hetvenes éveiig inkább csak az északi, fehér országokból mentek missziósok Délre. Azóta azonban az Észak vallásossága meggyengült, a Dél pedig egyre jobban elfogadta Krisztust. Most már onnan is jönnek missziósok hozzánk, Európába. Bár mi is még mindig tudunk küldeni hithirdetőket máshová, például tavaly a magyar származású Puskár Tamás verbita ment Brazíliába. „Európa missziós terület!” – sóhajtunk fel oly gyakran. A missziósok is elfogadják ezt, de nem siránkozással, hanem kihívásként. Missziós módszerekkel próbálnak közel kerülni az európai emberhez. A Krisztust még nem ismerő bennszülöttet is ott kell megközelíteni, ahol vannak – így a „missziós módszereket” Európában használó hithirdető is elmegy azokhoz, akikhez küldetése szól. Időt szán rájuk. Ilyen munkastílusban szeretnénk néhány napot eltölteni Temerinben is. Felkeresni a helyieket úgy létező közösségeikben, mint az utcán. Szeretnénk meghallgatni őket, beszélgetni velük. Azokkal is, akik Krisztust nem akarják (még!) követni. Akiknek a katolikusok ellenszenvesek. A jó emberi szó, az odafigyelés, a kölcsönös szeretet ad alapot a párbeszédnek, melyen át embertársainkhoz eljut Isten kegyelme. A Magyar Verbita Rendtartomány már sok sikeres missziós hétvégét hajtott végre. Legutóbb Győrszentivánban voltunk. Tizenhat missziós szerzetes (atya, testvér és nővér) igyekezett hirdetni a hitet. Ebből szeretnék rövid ízelítőt adni. Temerinben természetesen más lesz a program, de a bevált alapgondolatra támaszkodva. Március 23-án, csütörtökön érkeztek meg a hithirdetők Győrszentivánba: rektoruk, P. Rostás Sándor egykori indián missziós atya és prefektusuk, az Afrikát megjárt Burbela Gergely atya vezetésével. Már az első estén sok érdeklődőt vonzott az indonéz szerzetesek koncertje és diavetítése. Egy új világ tárulkozott fel! Másnap a község iskoláinak tanulóival foglalkoztak a szerzetesek. Unatkozó arcot alig lehetett látni… Délután az Idősek Otthonát, Sándor atya szavaival a „régóta fiatalokat” látogatták meg, este pedig a plébánia különböző közösségeivel találkoztak. Szombaton az „utcai evangelizáció” következett. A község két forgalmas helyén állították fel asztalaikat a hithirdetők, tele érdekes egzotikus tárgyakkal illetve vallásos szórólapokkal. Fülöp Ferenc kürtművész illetve indonéz rendtagok játszottak hangszereiken, hogy azután a zenére odacsődülő néppel beszélgetésbe elegyedjenek. Tizenhat szerzetes állta az érdeklődők rendelkezésére. Bekopogtattak a falu házaiba is. Szombat délután a „Misszió” című film megtekintésével, majd pedig az indiai szerzetesek bemutatkozásával folytatódott a találkozás. Ősi nyelveken énekeltek és szép képekkel kalauzoltak el országukba. Amikor a vasárnapi szentmisékkel befejeződött a misszió, elmondhattuk: Győrszentiván szívesen vállalta az evangélium, a Jó Hír kihívását. Sándor atya szerint a misszió nemcsak „egzotikum”, hanem elsősorban küldetés – mely ugyanúgy szól távoli népekhez, mint szomszédainkhoz. „Ha ez a misszió a belső magot, hűséges híveinket meg tudja mozgatni, ha őket aktívabbá tudja tenni,” – magyarázza Dr. Nyiredy Maurus bencés atya, a házigazda, „akkor már elérte célját.” Fontos szerepet játszott a misszió előkészítésében P. Juhos Ferenc SVD helyi káplán is. Lányi Béla SVD |
||||||||||
|
|
||||||||||
Már
magyarul is olvasható XVI. Benedek pápa Deus caritas est
kezdetű, a keresztény szeretetről
szóló első
enciklikája. Az enciklika - amely két
részből
áll – egész
mondanivalójának
tartalmát, lényegét
összefoglalja a
Szentírásból vett bevezető
idézet, amely
Szent János első leveléből való. "Az Isten szeretet, és
aki megmarad a szeretetben, Istenben marad és Isten őbenne
marad."
Az első teológiai részben a pápa a
szeretetet
Isten ajándékának tekinti, a
másodikban
pedig a szeretet parancsának gyakorlati
megvalósításával
foglalkozik. Az
egyház szeretetszolgálata, a szeretetről adott
tanítása nem kötődik egyetlen politikai
irányzathoz sem. Az evangéliumi
tanítás
teljes és egész, önmagában is
megálló.A szeretet szó manapság az elkoptatott szavak közé tartozik, amellyel gyakran történik visszaélés. Jelentése igen sokrétű, ám ebből a sokszínűségből kiemelkedik a szeretet őstípusaként a férfi és a nő közötti szeretet-szerelem, amelyet görögül az erósz szóval jelöltek. A Szentírásban és főként az Újszövetségben a fogalom elmélyül – az erósz szót felváltja az agapé fogalma, amely önfeláldozó szeretetet jelöl. A szeretetnek ez az abszolút újdonságot jelentő látásmódja sokszor rendkívül negatív megítélésben részesült, mintha az erósz a testiség visszautasításával lenne egyenlő. Az enciklika első részében arról olvashatunk, hogy az erósz, bár maga a Teremtő adta az embernek, fegyelmezésre, megtisztításra és érlelődésre szorul, hogy ne veszítse el eredeti méltóságát, és ne alacsonyodjék puszta szexualitássá, amely árucikkel teszi egyenlővé. A keresztény hit az embert mindig lélek és test egységének tekintette. Ha az emberi test és lélek harmóniában van egymással, akkor a szeretet-szerelemben az emberi személy kitárulkozik az önajándékozás szabadsága, önmaga megtalálása, sőt Isten felfedezése felé. Végeredményben az erósz és az agapé nem kell, hogy teljesen elváljanak egymástól, sőt amikor a kettő – ha különböző síkon is – helyes egyensúlyban van egymással, annál inkább megvalósul a szeretet igazi természete. A XIX. századtól kezdve az egyház karitatív tevékenységével kapcsolatban ellenvetéseket fogalmaztak meg. A marxista nézet szerint az egyes karitatív cselekedetek elősegítik ugyanis az igazságtalan rendszer fennmaradását, mivel valamiképpen elviselhetővé teszik azt, és ezzel fékezik a lázadást, az igazságosabb világot eredményező forradalmat. A marxizmus ugyanis a világforradalomban látta a bajok orvoslását és a társadalmi problémák megoldását. Ebből a délibábból azonban fel kellett ébredniük. A pápai tanítóhivatal részletes társadalmi tanítást dolgozott ki, amely értékes útmutatásokat tartalmaz. De a helyes társadalmi és államrend megteremtése a politika feladata. A katolikus társadalmi tanítás nem akar az egyháznak olyan hatalmat tulajdonítani, amely az államra hárul, hanem egyszerűen arra törekszik, hogy formálja az emberek lelkiismeretét, hogy így a valódi igazságosság felismerhetővé és megvalósíthatóvá váljék. A társadalomban számos karitatív és emberbaráti céllal működő humanitárius társulat, szervezet jött létre, és a katolikus egyházban és más egyházi közösségekben kialakultak a karitatív tevékenység új formái. Kívánatos, hogy ezek között gyümölcsöző együttműködés alakuljon ki. XVI. Benedek pápa elődje útját folytatja II. János Pál két utolsó enciklikájára utalva. Ezekben a lengyel pápa Szent János stílusában és nyelvén szólalt meg, s Benedek pápa szintén Szent János szavaival indítja első enciklikáját. A hívők és nem hívők körében világszerte nagy várakozással fogadott körlevél a Szent István Társulat kiadásában ötezer példányban jelent meg magyarul, amely mennyiség a megrendelések szerint már elfogyott. A nagy érdeklődésre való tekintettel gondoskodtak már a kötet gyors utánnyomásáról, amire eddig még nem volt példa. A pápai enciklikákkal kapcsolatos magyar vonatkozású érdekesség, hogy 1956-ban XII. Piusz pápa három enciklikát is szentelt a magyar forradalom és szabadságharc ügyének. Ezekben a körlevelekben a világ figyelmébe és imáiba ajánlotta a szabadságáért küzdő magyar népet. Emellett hangot adott elkeseredésének az orosz bevonulás miatt, s elítélte a magyar nép elleni erőszakos fellépést is. A Szent István Társulat ezeket az enciklikákat is megjelenteti várhatóan az év folyamán. Magyar nyelven együtt, ilyen formában még nem láttak napvilágot. Új Ember nyomán |
||||||||||
|
|
||||||||||
A 2006.
esztendő
különleges évfordulók ideje
nemzetünk
történelmében. Október
23-án,
Kapisztrán Szent János
ünnepén az 1956-os
forradalom és szabadságharc ötvenedik
évfordulójára
emlékezünk. De
emlékezünk a
nándorfehérvári diadal
550. évfordulójára is, arra a
győzelemre, amelyet
II. Mohamed szultán támadó
hadseregével
szemben Hunyadi János és Kapisztrán
Szent
János buzdítására a
hazája
védelmében összefogó
keresztény
nép aratott. Sok más
évforduló mellett
főleg ez a két nagy esemény indította
a Magyar
Katolikus Püspöki Konferenciát arra, hogy
a 2006.
évre imaévet hirdesgen a nemzet lelki
megújulásáért. ![]() – Nemzetünk nagyon nagy bajban van, csak Isten irgalma menthet meg minket. Ránk telepszik az elmúlt évszázadok és évtizedek tragédiáinak és kudarcainak sorozata. Vérengzések és megaláztatások. Bizalmatlanság nemzetünkön belül, az összetartás drámai hiánya: olyan seb, amely Mohácsot hozott ránk, olyan seb, amely máig nem gyógyult be. Súlyosan nehezedik ránk a reménytelenség bűne és a csüggedés kísértése is. A térség országainál jóval korábban kezdődött nálunk a gyermekellenes magatartás. A hatalom bár jólétet nem tudott biztosítani, megengedte az abortuszt, amelyet keresztények is tömegesen elkövettek. Így mintegy hatmillió magyar nem születhetett meg. – olvasható a MKPK körlevelében Sok hívő ember is kételkedik abban, hogyan lehet ma keresztényként élni. És kezdődtek vagy folytatódtak XX. századi történelmünk tragédiái után a nagy elhallgatások is. Egyre több volt az olyan dolog, amiről nem volt szabad hangosan beszélni. És gyűlt társadalmunkban a bizalmatlanság, a keserűség, a sérelmek emléke és a félelem. A hétköznapi élet látszólagos nyugalma mindezeknek az elhallgatásán épült. Ma is hordozzuk népünk életének lelki sebeit. Sokunk életét a szétszórtság, a reménytelenség, a pillanatnyi előnyöket kereső anyagiasság és karrierizmus, a jövőtlenség érzése és a depresszió jellemzi. Nehezen jutunk átfogó, derűs életszemléletre. Alig érezzük a jövő vonzását és ígéretét. Jézus azonban nem csüggedésre, hanem reménységre hívott meg minket. Isten színe előtt minden ember élete és az egyes nemzetek élete is igazi érték. A Teremtő terve szerint jöttek létre a nemzetek. Történelmi tapasztalataik, az élet nehézségeit megoldani képes sajátos zsenialitásuk, kultúrájuk egyéni és megismételhetetlen gazdagsága értéket jelent az egész emberiség számára, és kedves a teremtő Isten előtt. Imádkozzunk hát ebben az évben egyénileg és közösségileg is a magyarság lelki megújulásáért. Kérjük a Magyarok Nagyasszonyának közbenjárását családjainkért, hogy nagylelkű szeretettel fogadják a gyermekeket, és mindnyájan áldozatkész segítői legyünk azoknak, akik bármilyen körülmények között elfogadják a születendő emberi életet. A Boldogságos Szűz járjon közben értünk, hogy figyelmes szeretettel forduljunk az idősek és a betegek felé, hogy senkinek ne kelljen egy végigdolgozott élet után vagy betegsége terhét hordozva magányt és szükséget szenvednie. Az ember ugyanis nem puszta termelő vagy fogyasztó, nem egyik tétele csupán a társadalom működésének, hanem egyetlen igazi célja. Ezért kell minden közös igyekezetnek és tervezésnek az ember igazi és teljes boldogulására irányulnia. Ennek a nagy ügynek az előmozdításában vegyük ki a részünket imádságunkkal, de egyéni és közösségi tevékenységünkkel is. Vegyünk részt személyesen vagy imádságban a 2006. év nagy lelki eseményein, Szent István király ünnepén a Szent Jobb körmeneten, a fatimai nemzeti zarándoklaton, és más közös zarándoklatainkon Magyarországon és a szomszédos országok kegyhelyein. Plébániáinkon ajánljuk fel a közös litániákat, rózsafüzér imádságokat és más könyörgéseket erre a szándékra. Havonta egyszer tartsunk minden plébánián engesztelő szentségimádást a családok megújulásáért és a születendő gyermekekért. Kérjük Isten irgalmát hazánkra és népünkre. Kérjük, hogy szabadítson meg minket azoktól az új veszedelmektől, amelyek a jelenben és a jövőben hitünket és életünket fenyegetik. Kérjük a Magyarok Nagyasszonya és a magyar szentek közbenjárását nemzetünk lelki megújulásáért, hogy a magyarság Európa népei számára a megbékélés, a bizakodás és a keresztény hitben elfogadott valódi emberi értékek közvetítője legyen, olvasható egyebek között a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia levelében, amelyben a nemzet lelki megújulásáért 2006-ra imaévet hirdetett, és amelyhez plébániánk hívőközössége örömmel csatlakozott. |
||||||||||
|
|
||||||||||
| Istenünk
eléd borulunk könyörögve
nemzetünk lelki
megújulásáért. Tudjuk, hogy
ez a mi
tennivalónk, de arra is emlékszünk, amit
Jézus mondott „Nálam
nélkül semmit sem tehettek”.
A Szentlélek fényét és
Jézus
Szívének szeretetét önts
belénk, hogy
valódi munkálkodást kezdjünk
magunk és
népünk lelki
megújulásáért. Az első magyar Szent Család, István, Gizella és Imre, valamint boldog Batthyányi Strattmann Lászó és Szent Erzsébet példája lebegjen szemünk előtt, hogy az ő pártfogásukkal és a te kegyelmeddel megújítsuk családjainkat. Válás helyett hűség, veszekedés helyett szeretet, abortusz helyett gyermekeknek életadása legyen jellemzője családjainknak. Vállalják a keresztséget és az azzal járó feladatok teljesítését. Isten ajándékaként kapott gyermekeik valóban Isten gyermekivé legyenek. Szent Gellért és Szent Imre példája sarkaljon bennünket, hogy imáikra köztünk is felelős nevelés, igazi földi és örök életre felkészítő nevelők formálják a magyar gyermekeket, ifjakat. Tudásuk valódi, tisztaságuk hősies legyen, s így felkészültek és alkalmasak legyenek a magyar jövő terheinek vállalására. Szent Margit imádságos vezeklő élete adjon indítást nekünk is, hogy csak az imádságos élet tehet boldoggá bennünket és csak ez mentheti meg hazánkat. Gyakran kell imára kulcsolni kezünket, sokszor kell a szentmiseáldozatban szívünkre ölelni az eukarisztia Krisztusát. Szent László pártfogására szülessenek meg azok a magyar vezetők, akik maguk érdeke helyett mindig az ország érdekét tartják fontosnak s készek ezért önzetlenül küzdeni, népünkért minden áldozatot meghozni. Szent Erzsébet a szegényekért mindent szétosztó, a betegekért saját munkáját is odaadó szeretete töltse be népünk minden tagját, hogy ne menjen el egyikünk sem közömbösen a szegények és nélkülözők mellett, hanem az irgalmas szamaritánus lelkületével gyakoroljuk a felebaráti szeretetet. Boldog Apor Vilmos és az üdvözült magyar papok, szerzetesek pártfogásával szülessen meg fiataljainkban az apostoli munkáért lelkesedés, akár a papságot, akár a szerzetességet, akár a világi apostoli hivatást választva és azt Isten dicsőségére és népünk szolgálatában gyakorolva. Urunk, segíts bennünket, hogy felismerjük: csak becsületes, hazájukat, egymást és Istent szerető emberek menthetik meg országukat. Segíts, hogy ilyenné váljunk és másokat mi is szavunkkal és példánkkal segítsünk ilyenekké formálódni. Ámen |
||||||||||
|
|
||||||||||
| Engesztelő litánia magyarságunkért | Tartalomjegyzékre | |||||||||
|
||||||||||
|
|
||||||||||
|
||||||||||
|
|
||||||||||
| Előretekintő | Tartalomjegyzékre | |||||||||
|
||||||||||
|
|
||||||||||
|
|
||||||||||
|
|
||||||||||
Temerinben
az Esperes atya, az
ifjúsági hittancsoportokon eddig is minden
évben
megemlékezett Szent Bálint napról,
még
amikor erre mifelénk nem is nagyon emlegették ezt
a
napot. Az idén azt az ötletet adta a fiataloknak,
hogy
szélesebb körben szervezzék
és
ünnepeljék meg a napot. Meghirdette, hogy katolikus
ifjúsági Valentin estet tartunk az
ifjúsági
otthonban. Az elnevezésben benne volt, hogy kiknek tervezik.
A
fiatalok lelkesen készültek erre az
estére,
egyikük egy jelenetet is írt saját
elképzelése szerint Valentin
életéből,
és ezt előadták.
Megzenésített szerelmes
verseket mondtak el. A szerelemről és szeretetről
idézeteket gyűjtöttek össze, azokat is
felolvasták. A kedves kis műsor után
László
atya beszélt nekik Szent Bálintról, a
szerelmesek
védőszentjéről és a szép
tiszta
szerelemről. Az est folytatásában
sütemény,
üdítő és tea mellett
eltársalogtak. Aki ott
voltak, kellemes estét töltöttek el
ápolva a
baráti kapcsolatokat.MVG |
||||||||||
|
|
||||||||||
Március
25-én,
Gyümölcsoltó Boldogasszony napja
Temerinben,
hagyományosan sok Mária tisztelőt gyűjt egybe
ünnepi
szentmisére. A Kertbarátkör tagjai, a
boldog Gizella
kézimunka szakkör tagjai és a
Miasszonyunk
Világi Rendjének tagjai
Gyümölcsoltó
Boldogasszonyt Védőasszonyukként tisztelik,
és
különös
pártfogását kérik.
Számukra ez a nap évről-évre
szépen
megszervezett ünnep. Az ünnepi nagymisére
a
Kertbarátkör és a
kézimunkázók
is saját lobogójukkal, valamennyiük
kezében
rügyező, virágzó faágakkal,
vonulnak a
szentmisére. Felajánláskor
körmenetben,
jelképesen az oltárhoz vitték a
rügyező
ágakat, hálaadásuk
jeleként.
Megköszönték Égi
Édesanyánk
pártfogását, oltalmát.VMG |
||||||||||
|
|
||||||||||
| Háló találkozó | Tartalomjegyzékre | |||||||||
| Februárban
ifjúsági
Háló találkozó volt
Temerinben egész
napos lelki programmal. Reggel már 7
órától
várták a helybeli fiatalok a vidékről
érkező vendégeket a telepi
emléktemplomnál
a közösségi házban. A köszöntők után bemutatták a Hálót a jelenlevőknek, majd Palatinus István horgosi plébános tartott előadást: Jézus a közösségteremtő címmel. A kiscsoportos beszélgetések után, ebéd várta a résztvevőket. A délutáni előadó Szakály József, adorjáni lelkipásztor volt. Az előadás témája: A keresztény közösségek szerepe a jellemiség kialakulásában. A kiscsoportos munka, társalgás után közös szentmise, majd vacsora volt. A szabadkai Ébredés együttes előadásában keresztény rock koncerttel zárult a tartalmas nap. Veréb M. Gizella nővér |
||||||||||
|
|
||||||||||
Az
elmúlt évek
hagyományához híven március
első
szombatján az idén is megkezdtük a
házasulandó fiatalok
számára a
jegyesképzőt. Főként azok a
házasulandó
fiatalok számára, akik még az idei
év
folyamán szeretnének egyházi
esküvőt
kötni. A házasságra való
felkészítéssel az egyház
segíteni
akarja a fiatalokat, hogy méltóképpen
és
alaposan készüljenek életüknek
erre a nagy
eseményére, ami életre
szóló. A
találkozókon elsősorban a lelkipásztor
beszélt arról, hogy miben áll a
keresztény
házasság, a jó és a boldog
házasélet
elsajátításáról
és
felhívta a fiatalok figyelmét, hogy
fontolják meg
a szentség lényegét, mert akik erre az
útra
lépnek, életreszóló
elkötelezettséget vállalnak. Az
előadások
kapcsán a természetes
családtervezésről egy
doktornő beszélt.Példás, jó keresztény, többgyermekes házaspárok tanúságot tettek arról, hogy mit jelent Isten a házasságukban. Mi a fontos az életükben? Beszéltek imádságos életükről, a szentségek vételéről, ünnepnapjaikról, de a megélt hétköznapokról is. A gyermekek nevelésénél mindkét szülő szerepéről, és a napi feladatok, házimunka beosztása, megbeszélése is szóba került. Elmondták, hogyan sikerült a felmerülő nehézségeket leküzdeni, az egymás iránti tiszteletről, tekintélyről, a szülő – gyermek kapcsolatról. Fontosnak tartják egymás hibáinak elviselését, az áldozatos szeretet gyakorlását, és mindazt, ami a boldog házaséletre segíti a fiatalokat. Veréb M. Gizella nővér |
||||||||||
|
|
||||||||||
|
||||||||||
|
|
||||||||||
|
||||||||||